A „nem szőtt” szó sem „szőtt”-et, sem „kötött”-et nem jelent, maga az anyag ennél sokkal többet. A nem szőtt egy textilszerkezet, amelyet közvetlenül szálakból kötéssel, összefonással vagy mindkettővel állítanak elő. Nincs semmilyen szervezett geometriai szerkezete, hanem az egyes szálak és a másik közötti kapcsolat eredménye. A nem szőtt anyagok valódi gyökere talán nem egyértelmű, de a „nem szőtt szövetek” kifejezést 1942-ben alkották meg, és az Egyesült Államokban állították elő.
A nem szőtt szöveteket két fő módszerrel állítják elő: nemezelés vagy ragasztás. A nemezelt nem szőtt szövetet vékony lemezek rétegezésével állítják elő, majd hő, nedvesség és nyomás alkalmazásával a szálak összezsugorításával és összenyomásával vastag, matt szövetté, amely nem foszlik és nem foszlik. A ragasztott nem szőtt szövetek gyártásának ismét 3 fő módszere van: szárazon fektetett, nedvesen fektetett és közvetlen fonás. A szárazon fektetett nem szőtt szövet gyártási folyamatában a szálakból álló szövedéket egy dobba fektetik, és forró levegőt fecskendeznek be a szálak összekötéséhez. A nedvesen fektetett nem szőtt szövet gyártási folyamatában a szálakból álló szövedéket lágyító oldószerrel keverik össze, amely ragasztószerű anyagot szabadít fel, amely összeköti a szálakat, majd a szövedéket kiterítik száradni. A közvetlen fonású nem szőtt szövet gyártási folyamatában a szálakat egy szállítószalagra fonják, és ragasztót permeteznek a szálakra, amelyeket ezután összenyomnak a kötés érdekében. (Hőre lágyuló szálak esetén nincs szükség ragasztóra.)
Nem szőtt termékek
Bárhol is ül vagy áll most, csak nézzen körül, és biztosan talál legalább egy nem szőtt anyagot. A nem szőtt anyagok számos piacon megtalálhatók, beleértve az orvosi, ruházati, autóipari, szűrő-, építőipari, geotextíliás és védőanyagokat. A nem szőtt anyagok használata napról napra növekszik, és nélkülük a jelenlegi életünk annyira érthetetlenné válna. Alapvetően kétféle nem szőtt anyag létezik: tartós és hulladékként felhasználható. A nem szőtt anyagok körülbelül 60%-a tartós, a fennmaradó 40%-a pedig hulladékként felhasználható.
Kevés innováció a nem szőtt iparágban:
A nem szőtt iparág folyamatosan fejlődik időigényes innovációkkal, ami a vállalkozások fejlődését is segíti.
Surfaceskins (Nonwovens Innovation & Research Institute- NIRI): Antibakteriális ajtótolópárnák és húzófogantyúk, amelyeket úgy terveztek, hogy másodperceken belül elpusztítsák a lerakódott baktériumokat és csírákat, mielőtt az egyik felhasználó átlépi az ajtót. Így segítenek megakadályozni a baktériumok terjedését a felhasználók között.
Reicofil 5 (Reifenhäuser Reicofil GmbH & Co. KG): Ez a technológia a legproduktívabb, legmegbízhatóbb és leghatékonyabb gyártósori technológiát kínálja, amely 90 százalékkal csökkenti a kemény darabok mennyiségét; akár 1200 m/perc-re növeli a termelést; leegyszerűsíti a karbantartási időt; csökkenti az energiafogyasztást.
Remodeling™ Compound sérvtapasz (Shanghai Pine & Power Biotech): Elektromos fonással előállított nanoméretű tapasz, amely egy nagyon költséghatékony, felszívódó biológiai graft, és növekedési táptalajként szolgál az új sejtek számára, végső soron biológiailag lebomlik; csökkentve a műtét utáni szövődmények arányát.
Globális kereslet:
Az elmúlt 50 évben szinte megszakítás nélküli növekedési időszakot fenntartva, a nem szőtt textília a globális textilipar felemelkedő szegmense lehet, magasabb profitrátával, mint bármely más textiltermék. A nem szőtt textília globális piacát Kína vezeti, körülbelül 35%-os piaci részesedéssel, ezt követi Európa, körülbelül 25%-os piaci részesedéssel. Az iparág vezető szereplői az AVINTIV, a Freudenberg, a DuPont és az Ahlstrom, ahol az AVINTIV a legnagyobb gyártó, körülbelül 7%-os termelési piaci részesedéssel.
Az utóbbi időben, a COVID-19 esetek számának növekedésével, a nem szőtt anyagból készült higiéniai és orvosi termékek (például: sebészeti sapkák, sebészeti maszkok, egyéni védőeszközök, orvosi kötények, cipővédők stb.) iránti kereslet akár 10-30-szorosára is megnőtt a különböző országokban.
A világ legnagyobb piackutató cégének, a „Research & Markets”-nek a jelentése szerint a globális nemszőtt szövetek piaca 2017-ben 44,37 milliárd dollárt tett ki, és várhatóan 2026-ra eléri a 98,78 milliárd dollárt, ami az előrejelzési időszakban 9,3%-os éves összetett növekedési rátával (CAGR) jár. Azt is feltételezik, hogy a tartós nemszőtt piac magasabb CAGR-rátával fog növekedni.
Miért a nem szőtt?
A nem szőtt anyagok innovatívak, kreatívak, sokoldalúak, csúcstechnológiásak, alkalmazkodóképesek, nélkülözhetetlenek és lebomlóak. Ez a fajta szövet közvetlenül szálakból készül. Így nincs szükség fonal-előkészítési lépésekre. A gyártási folyamat rövid és egyszerű. Míg 500 000 méter szőtt szövet előállításához körülbelül 6 hónap szükséges (2 hónap a fonal előkészítése, 3 hónap a szövés 50 szövőszéken, 1 hónap a kikészítés és az ellenőrzés), addig ugyanennyi nem szőtt szövet előállításához mindössze 2 hónap szükséges. Ezért, míg a szőtt szövet gyártási sebessége 1 méter/perc, a kötött szöveté pedig 2 méter/perc, a nem szőtt szöveté pedig 100 méter/perc. Ráadásul a gyártási költség alacsony. Emellett a nem szőtt szövet olyan különleges tulajdonságokkal rendelkezik, mint a nagyobb szilárdság, légáteresztő képesség, nedvszívó képesség, tartósság, könnyű súly, lángállóság, eldobhatóság stb. Mindezen fenomenális tulajdonságok miatt a textilipar a nem szőtt szövetek felé halad.
Következtetés:
A nem szőtt anyagokat gyakran a textilipar jövőjének tekintik, mivel globális keresletük és sokoldalúságuk egyre csak növekszik.
Közzététel ideje: 2021. márc. 16.